Új munkahely…

0
43
views

Fontos megjegyeznem, ezek nem mai napló bejegyzések, mégis ragaszkodom a sorrendhez 🙂 Tavaly februárban járunk…

A mai edzés miatt nagyon izgultam, mivel munkahelyet váltottam és közvetlen az edzésről rohanok dolgozni. Direkt úgy kerestem új helyet, hogy a kettőt összetudjam hangolni. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy két helyen dolgoztam, ami az egészségügyben annyira nem ritka. Mindkét helyről kaptam ígéreteket, hogy változni fognak a dolgok. Változtak is, csak nem abba az irányba, amit beszéltünk. Éppen ezért, mikor úgy tűnt hiába adok bele mindent, nem lesz elég arra, hogy fedezni tudjam a kiadásaim, eldöntöttem, ha borul minden, akkor boruljon teljesen. Lépnem kell és ezzel együtt lezárnom egy fejezetet az életemben.

Ezért végül felmondtam és most ott álltam az új lehetőség előtt. Eddig mindig, mindent a munkához igazítottam… mostanáig. Ideje változtatni.
Megérdemel ennyit a hobbim, ha már képes vagyok miatta felkelni 5-kor és sokféle módon pozitívan hat rám.
Többször kiszámoltam, lemértem, de ma dől el élesben, hogy mennyi idő alatt érek át a Tüskecsarnoktól a Jászai Mari térhez.
Gondosan mindent előkészítettem, hogy ne kelljen kapkodni és, hogy nem maradjon semmi otthon.

Anyagi megfontolásból felmerült, hogy kevesebb edzésre is járhatnék, de ahogy jött a felvetés, úgy el is hessegettem az ötletet. Egyszerűen szó sem lehet róla!


Bár másban is tudnék ilyen motivált lenni!


Nem jöttem rá miért pont ez, de nem is lényeges.

Annak a korábbi esésnek még érzem néha a nyomát, de nem tart vissza attól, hogy emiatt kihagyjak feladatokat.
A lábtartásra próbálok összpontosítani, ami igazi kihívás, a sok szempont és feladat között. De lassan, apránként, mint a fűző húzásra, a korcsolya, ez is idomul.
Ahogy lehetett a fiúkhoz álltam sorba, ki akartam hagyni a szokásos műsort, amit női csapattársam egy személyben leművelt. Szeretnék az edzőre figyelni és ebben nagyban tud korlátozni, ha valaki folyamatosan negatívkodik mellettem… És ennek hangot is ad.

Gyakorlatok terén nem sok újdonság volt, ezért arra figyeltem, hogy minél több kritériumot tudjak kipipálni. Nem is várhatnám, hogy azonnal menjenek a dolgok, a lényeg a fokozatosság és a türelem.

Ilyenkor fontos, hogy nem baj ha valami nem úgy sikerül, menni fog, nem szabad leszólni önmagunkat… Mert ez kihatással van ránk és a környezetünkben lévőkre is!

Óra végén a palánkra lövést gyakoroltuk. Ami azért tetszett, mert az edző egyenként jött oda mindenkihez és korrigálta ki, mi a hiba.
Fontos (ennél a lövő gyakorlatnál, mert persze több van 😀 ), hogy a toll ráboruljon a korongra, ezáltal vezesse. A jobb kéz (ha jobb kezes vagy) a bot végét fogja, ő irányítja a folyamatot, a másik két pedig egy alkarnyi távolságra kapaszkodik. Ahogy indítjuk a lövést, a felső kéz magam felé, míg az alsó az ellentétes irányba indul. Ha ez jól össze van hangolva és a lábtechnika is jó, akkor hangos csapódással pattan vissza, pont akkora erővel, hogy kb. a kiindulásig visszacsúszik.

Annyira belelendültem, hogy hazaérve, rögtön korongot és ütőt ragadva ismételni kezdtem a folyosón a tanultakat. (Semmi és senki nem sérült meg 🙂 )
Még annyit a végére, hogy az utolsó 5 percről lejöttem, hogy biztosan odaérjek. Így annyira hamar odaértem volna, hogy még a hosszabb utat választva is sok időm maradt.
… Ki kell ezt is tapasztalni 🙂

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..